AZ ÉTKEZÉS TÜKRÖZI A SZEMÉLYISÉGET, A FŐZÉS CSISZOLJA

Az evés nem csupán tápanyagfelvételt, hanem komoly érzelmi hátteret is jelent. Gondoljunk csak bele, amikor megszületünk, az egyik első dolog, amit teszünk, az evés. Minden étkezési szokásunk hátterében valamilyen érzelmi indok áll. Érzelmi evők vagyunk, ezt tudomásul kell venni, és a helyén kell kezelni.

A gastrocoach mint fejvadász

Evésbe menekülünk amikor szorongunk, félünk valamitől, szomorúak vagyunk, de gyakran akkor is az ételhez fordulunk, amikor boldogok vagyunk, valami nagy öröm ér bennünket. Mindenkinek van „örömétele” és „bánatkajája”.
Legjobb beszélgetéseink, családi, baráti eseményeink, sőt, üzleti megbeszéléseink, döntéseink az asztal körül zajlanak. Ugyanakkor korántsem mindegy, hogy milyen örökséggel rendelkezünk az étkezés terén, ugyanis az étkezésnek hagyománya van. Minden népcsoportnak, ennek következtében minden egyénnek is megvannak az étkezési szokásai.  (Például a magyarnak a hagyma, paprika, zsír „szentháromság”, a családi „törvények”: „Egyél még egy picit kisfiam!”, „A tányéron nem hagyunk semmit!”, „Legyen mit a tejbe aprítani!”) Ezek nemcsak az étkezések idejét és etikettjét határozzák meg, hanem szervezetünk működését is erősen befolyásolják.

Professzionális tevékenység színtere

Egy konyhában nincs hangos szó, nem lehet hibázni, oda kell figyelnünk egymás munkájára, „aki nem dolgozik, ne is egyék”. Egyértelműen, nyíltan, őszintén kell kommunikálni. Például, ha épp vizet engedek, de a konyhafőnök kiküld a hűtőraktárba, valakinek el kell zárnia a kondér felett folyó vizet. Nagyon szoros együttműködésre, egymásra figyelésre, tiszteletre és alázatra van szükség, itt nem lehet arról szó, hogy valaki nem tudja, eszik-e vagy isszák. Ugyanakkor a humor is elengedhetetlen, amikor reggel 8-tól este 10-ig pörög mindenki. Mindezek mellett izgalmas élmény az alapanyagokból csodálatos, látványos, különleges és főként egészséges, finom ételeket varázsolni.

Gastrocoach-tapasztalataimat fejvadászként a kiválasztás során sem szoktam nélkülözni. Ha egy jelölttel például egy kávézóban találkozom, árgus szemekkel figyelem, hogyan bánik a személyzettel, hogyan rendel ételt vagy italt, hogyan bánik a kiegészítőkkel, tejjel, cukorral stb., hiszen a nonverbális kommunikáció is informál.
Ha egy jelöltem önéletrajzában azt látom, hogy szeret főzni, kifaggatom főzési szokásairól, hogyan főz receptkönyvből: precízen, mindent betartva, vagy pedig érzésre főz, hiszen ez is sokat elárul az ő jelleméről és habitusáról. Természetesen itt nincsen jó vagy rossz válasz vagy mozdulat, de sokat elárul arról, hogy milyen habitusú munkatársra számíthatok a jelölt személyében.

A gyakorlat

A főző-csapatépítő program időkerete rugalmas: ha a megrendelő egy napos programot kér, fél nap a tréning, és fél nap a közös főzés. Ha kétnapos a program, másfél napos a tréning, és fél nap a főzés.

Az ismerkedés után egy rövid DISC-tesztet töltenek ki a résztvevők, amelyet ők maguk értékelnek ki, és attól függően, hogy a csoport mennyire ismeri a négy személyiségtípust, célszerű egy rövidebb (ha kell, hosszabb) ismertető. (DISC: Dominance, Influence, Steady, Conscientious, azaz magyarul: Döntésképes, Interaktív, Stabil, Körültekintő – széles körben alkalmazott személyiségtipizálási rendszer – a szerk.) Úgy kell a csoportokat összeállítani, hogy minden csoportban legyen mind a négy típusból. Az a cél, hogy a különböző személyiségtípusok tanuljanak meg együttműködni: a döntésképes az interaktívval, a stabil a körültekintővel és így tovább.

Gastrocoach- és szakácsszemmel állítom össze a menüsort. Több szempontot is vizsgálok:
az ételek legyenek egészségesek, akár glutén- és laktózmentesek,
a megadott receptek alapján bárki könnyedén elkészíthesse az ételeket,
a csoportok azonos idő alatt birkózzanak meg a feladattal.
Az egyik csoport az előétel elkészítését, a másik a főétel összeállítását, a harmadik a desszert készítését kapja feladatul.

Másfél órányi főzés alatt a csoportok tagjai jól összecsiszolódnak, és az ételek is elkészülnek. Az ételkészítés során támogatva a csoporttagokat mint szakács és mint gastrocoach is figyelemmel kísérem. A főző-csapatépítő esemény vidám, felszabadult hangulatú közös étkezéssel zárul. A szervezéskor lényegesnek tartom, hogy az étkezésre is jócskán maradjon idő. Másfél óra borkóstolással együtt elegendő a teljes kikapcsolódásra, beszélgetésre és a visszajelzésekre. A lényeg, hogy „legyen kenyér az asztalon” – és még sok minden más ínyencség is.

A főző, csapatépítő tréningek során a minőséget kell képviselni mind az ételek, mind az italok terén. A mennyiség kevésbé hangsúlyos – természetesen ettől még senki nem távozik éhesen és üres kézzel sem – a fókuszt inkább arra helyezem, hogy azokat milyen hangulatban, egymásra hangolódva, hogyan tudjuk elfogyasztani a közös főzés után.

Kiss Ágota Adrienne – Gastro Evangelista
elérhetőségeim

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.